Mesehősök nagyapó kertjéből (Népszava, 2011. január 5.)

Gyakorló anyukák és apukák tudják, a meghitt családi esték egyik legfontosabb kelléke egy jó mesekönyv. Az esti mesemondást nem helyettesítheti a leggazdagabb mesecsatorna és a legdivatosabb játék sem, gyermekünk semmit nem értékel jobban, mint azt, ha a napot szüleivel együtt fejezi be.

Sokszor hangoztatott vélemény, amely szerint, ha a gyermekben nem alakul ki a "képzelet mozi", a gazdag gyermekkori fantáziavilág, az egész felnőttkora szegényesebb lesz.

Az írott szó és az emberiség mesekincsének megismerése kicsi gyermekkortól kezdve elengedhetetlen feladat. Ehhez a nemes és felelősségteljes, a szülők számára kötelező feladathoz ad segítséget Fisch Gábor László Nagyapó meséi című kötete. Igazi, régi vágású, de nem divatjamúlt mesekönyv, amely a szép mondatokat, a választékos kifejezést helyezi vissza jogaiba, nem gügyög és nem nézi le gyermekolvasóit. Mesealakok jó ismerősei lehetnek minden gyereknek, hisz melyikük ne találkozott volna a kertjében tücsökkel, kutyával, macskával vagy épp katicabogárral? Barátaivá azonban a történetek tehetik őket, amelyek szálait az emberi alapértékek, az elesettek, a gyengék megsegítése, a barátság és a szeretet mozgatják. A kötet a természet szeretetére és a kreativitásra tanít. Az egyes rajzokat a gyermekeknek kell beszíneznie és az utolsó oldalakon levő figurákat a legkisebb olvasók ki is vághatják. A mesék történetei észrevétlenül készítik fel a gyermekolvasókat a nehezebb művekre, az irodalmi alkotásokra.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=507234